Görög a görög válság

(48 órás sztrájk és utcai tüntetések közepette ma szavaz a görög parlament a bérből, fizetésből, nyugdíjból, segélyből élőket sújtó újabb 13,5 milliárd eurós megszorításokról.)

Görögország az eurózóna legsúlyosabb válságban lévő országa, szinte minden lényeges gazdasági mutatója a legrosszabb a 17 ország közül. A válság kirobbanása óta a görög GDP volumene 17,4 százalékkal esett vissza, 2013-ra 4 százalék körül lehet a csökkenés, és a növekedés 2014 előtt a legjobb esetben sem indul meg.

Kit szolgáljon a közgazdaságtan?

(Megjelent: Népszabadság, 2012. augusztus 30.)

Vita bontakozott ki a Népszabadság hasábjain a magyar gazdaság fejlesztésének mikéntjéről, valójában azonban a közgazdaságtan „ortodox” tételeiről, jelezve azok beindult erózióját. A lényegében neoliberális (a tőke és a piac mindenhatóságában hívő, legfeljebb a fizetőképes keresletet és pénzkínálatot szabályozó) elmélet és a nem-neoliberális („humanista”, az igazságosság és méltányosság alapján az államot és az emberi közösségeket is a gazdálkodás aktív alanyának és céljának tekintő) nézőpont ütközik.

Levél Leonidász királynak

Kedves Leonidász király, napjaink ifjai által is csodált Oroszlán fia!

Éppen 2492 éve, hogy szembenéztél a soknemzetiségű perzsa birodalom uralkodójának, Xerxésznek hatalmas hadával, amit a biztos halál tudatában igyekeztél feltartóztatni a görögök védelmében. (Kevesen mondhatják el magukról, hogy nemes tettük miatt nevük ily sokáig fennmaradt.)

Azóta sok forró víz kibugyogott Thermopüla kénes forrásán. 

Ciprus az EU élén: kicsi a bors, de erős?

2012 második felében, tehát néhány nap múlva, Ciprus veszi át az EU soros elnökségét fél évre. Ideje hát, hogy szóljunk néhány szót az Unió legdélibb kis államáról.

Mi függ a görög választásoktól?

Röviden: semmi. Persze ezt hosszabban is el lehet mondani.

A néhány nap múlva (június 17-én) zajló görög választásokkal kapcsolatban most mindenki azt latolgatja, vajon olyan kormánykoalíciót segítenek-e hatalomra a választók, amelyik hajlandó teljesíteni az EU által előírt megszorításcsomagot (Új Demokrácia, Pánhellén Szocialista Mozgalom - Paszok), vagy kormányképes erővé avanzsálják a szerződést elutasító radikális baloldali gyűjtőpártot, a Szürizát. Pedig akármilyen kormány kerül is hatalomra, mindegyik meg akar majd egyezni az EU-val. A különbség annyi, hogy a Szüriza radikálisabban áll ki a növekedés és a megszorítások enyhítése mellett, mint a többi párt. 

Európa három hónapja

Európa vezetői igen vészterhes napokat élnek. Alig könnyebbülhettek meg, hogy Írországban az eurózóna szempontjából sikeresen zajlott le a népszavazás a stabilitási egyezményről (a választópolgárok felének 60 %-a, tehát az összes választópolgár 30 %-a szavazott igennel), máris újabb és újabb megpróbáltatások elé néznek. Spanyolország egyre közelebb van a fizetésképtelenséghez, közelednek a görög választások, Olaszország adóssága eléri GDP-jének 120 %-át, és mindeközben Európában a gazdasági növekedésnek még a jelei sem látszanak. Németországot kivéve, amely azonban úgyszintén nem függetlenítheti magát az európai gazdaságtól: a német beruházások 2012 első negyedévében visszaestek az előző negyedévhez képest, sőt 2011 decembere óta az ipari termelés növekedése is jóval kisebb, mint korábban volt. (Ld. diagramok) 

Az új választások előtt egyre népszerűbb görög Szüriza programja

A görög radikális baloldali szövetség, amely a május 6-i választásokon 17 %-ot kapott, a közvélemény kutatások szerint a következő, 2012 június közepi választásokon a legtöbb szavazatra számíthat. 

Erre a választásra tekintettel a Szüriza részletesebb, konkrétabb programot fogalmazott meg, mint a májusi választások előtt. Ezt a programot a hírek szerint június 1-én mutatják be a nagyközönségnek.

Az eltemetett képességektől a háborúkig – válasz egy hozzászólásra

Zheller nevű olvasóm megtisztelt azzal, hogy igen releváns kérdéseket vetett fel a „Nesze semmi fogd meg jól! – G8” posztom alatt. Mindegyik kérdés egész tanulmányt érdemelne (nem egyről írtam is már itt, vagy másutt), de mindenesetre többet, mint a megjegyzésre írt válasz. Ezért, és mert a kérdések közérdekűek, ezzel a blogbejegyzéssel válaszolok. (A főbb kérdésköröket külön címszó alatt tárgyalom, Zheller kedves olvasómtól idézett mondatokat dőltbetűvel szedem.) 

Ha mindenki dolgozna…

(Részlet Artner Annamária: Gondolatok a magyar foglalkoztatási helyzetről c., az Egyenlítő c. folyóirat 2007/5. számában megjelent cikkből.)

A technikai fejlődésnek köszönhetően a társadalmi lét adott szintű újratermeléséhez összességében mind kevesebb munkaórára van szükség. Ez az örvendetes fejlemény azzal járhatna, hogy mindenkinek kevesebb munkaórát kell ledolgoznia – ha a munkaterhelés egyenletesen oszlana meg a társadalom munkaképes tagjai között. De nem így van.

Csapdahelyzetben a görög belpolitika

A legutóbbi választásokon a görög polgárok demonstrálták: ellenállnak a rájuk nehezedő, számukra immár elviselhetetlen megszorításokat követelő európai nyomásnak. Ezzel a görögök, történelmük során nem először, egy szűk szorosban veszik fel a küzdelmet az elkerülhetetlen ellen. 

Nesze semmi, fogd meg jól! - G8

Tulajdonképpen megnyugtató, hogy vannak, akik vigyáznak ránk. A világ meghatározó gazdasági hatalmait irányító, következésképpen a dolgokat maguk teljességében, rendszerében és lényegében nyilván átlátó állam- és kormányfői rendszeresen összeülnek, és ha nagy a baj, megoldják. Afféle jó House doktorként tudják, vagy ha mégsem, hát kikutatják, minek mi az oka, mi lehet a következménye, és az alapján a megfelelő gyógyírt nyújtják. 

Ismét visszaesés Írországban

Az ír GDP 2011-ben 0,7 %-kal nőtt ugyan, ám ez csak az első félévnek volt köszönhető, és azóta sok minden változott. Úgy tűnik, Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan az ír válság is W formát mutat.

1.      ábra 

Az ír GDP és a GNP növekedése az előző év megfelelő negyedévéhez képest 2006-2011 (százalék)

 Forrás: Central Statistics Office of Ireland

Lehet-e politikai feltételeket szabni egy hitelkérelemnek?

Az Európai Unió súlyos kérdés előtt áll: továbbfejlődik-e, vagy a szétesik. E kérdés nem pusztán a mai világgazdasági válság következménye – már csak azért sem, mert e válság sem „véletlen” – hanem magának az integrációnak, a globális tőkegazdaság fejlődésének ellentmondásos természetéből következik.

Ez a fejlődés a gazdasági integráción keresztül a politikai integráció felé mutat. Az Unió szellemi atyjának nevezett Jean Monnet az Amerikai Egyesült Államokról vette a mintát, bár nem sokkal halála előtt maga is lemondott arról, hogy e minta átültethető Európára.

Görögországot mentették meg?

Görögországot 2012 márciusában – úgy tűnik - újra megmentették. (Már ha igaz a hír, merthogy arról is szólnak hírek, hogy a privátbefektetők mégsem elegendő mértékben hajlandók leírni a görög adósságokat.) Problémái ezzel azonban nem oldódtak meg, mert nem magából Görögországból, hanem annak a világgazdaságban betöltött helyéből fakadnak. A görög válság messze nem egyszerűen a költségvetési hanyagság következménye, hanem a tőkefelhalmozás világméretű válságáé, amelyet a félperifériás helyzetű országban az euró katalizált és eszkalált.

Görögország és a villamos

Görögország ügye még a davosi világgazdasági fórumon is előkelő helyen szerepelt. James Gorman, A Morgan Stanley elnöke azt nyilatkozta, a világgazdaság kulcskérdése, hogy a görög „ragály” ne terjedjen át az eurózónára. „Bárcsak magunk mögött hagyhatnánk Görögországot” – mondta és a felvásárlások és fúziók valamint a részvénykibocsátások  folyamatában látta a kilábalás lehetőségét.

Egy tralfamadori a prolikról

A gyerek, akire nem figyelnek, éljen jómódban vagy szegényégben, rosszul érzi magát. Amikor kiköt Zacher Gábor drogklinikáján vagy a rendőrőrsön, vagy verekedésbe keveredik, falfirkát csinál, esetleg meglopja az apját, a szülő sokszor csodálkozva mereszti a szemét – nem érti, mi történt.

Anti-Davos

A davosi világgazdasági fórummal egy időben folyik egy másik tanácskozás is a világ egy Davostól minden értelemben nagyon távoli pontján. Ez a World Social Forum („Szociális Világfórum”, vagy „Társadalmi Világfórum”) nevet viseli.

2001 januárja óta kerül sor ennek az alternatív fórumnak a megrendezésére minden évben a davosi fórummal egy időben. Megszervezői, civil mozgalmak és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) azzal a céllal hozták létre, hogy a világtársadalom „másik” fele is hallathassa hangját a davosi politikai és gazdasági hatalmasságokkal szemben.

Magyarország és az IMF

(Megjelent: Egyenlítő X. évf. 1. szám, 2012. január)

1    Don Quijote

Miért nem tudta legyőzni Don Quijote a szélmalmot? Mert nem tudta megállítani a szelet. Meg tudta volna állítani a szelet? Ha tudott volna a szélről, mibenlétéről, a szél és a malom viszonyáról, és van, akikkel összefogjon – talán, ha meg nem is megállítja, de eltakarja a malomtól a szelet. Ám, ha mindezt tudta volna, nem is törődött volna a malommal, széllel, sőt akkor még Dulcineával sem, hanem azt keresi, miként lehet olyan világot építeni, ahol a szél mindenkinek kenyérre valót őröl a malomban, és az egyik ember nem a másik fegyverhordozója…