Mi függ a görög választásoktól?

Röviden: semmi. Persze ezt hosszabban is el lehet mondani.

A néhány nap múlva (június 17-én) zajló görög választásokkal kapcsolatban most mindenki azt latolgatja, vajon olyan kormánykoalíciót segítenek-e hatalomra a választók, amelyik hajlandó teljesíteni az EU által előírt megszorításcsomagot (Új Demokrácia, Pánhellén Szocialista Mozgalom - Paszok), vagy kormányképes erővé avanzsálják a szerződést elutasító radikális baloldali gyűjtőpártot, a Szürizát. Pedig akármilyen kormány kerül is hatalomra, mindegyik meg akar majd egyezni az EU-val. A különbség annyi, hogy a Szüriza radikálisabban áll ki a növekedés és a megszorítások enyhítése mellett, mint a többi párt. 

Európa három hónapja

Európa vezetői igen vészterhes napokat élnek. Alig könnyebbülhettek meg, hogy Írországban az eurózóna szempontjából sikeresen zajlott le a népszavazás a stabilitási egyezményről (a választópolgárok felének 60 %-a, tehát az összes választópolgár 30 %-a szavazott igennel), máris újabb és újabb megpróbáltatások elé néznek. Spanyolország egyre közelebb van a fizetésképtelenséghez, közelednek a görög választások, Olaszország adóssága eléri GDP-jének 120 %-át, és mindeközben Európában a gazdasági növekedésnek még a jelei sem látszanak. Németországot kivéve, amely azonban úgyszintén nem függetlenítheti magát az európai gazdaságtól: a német beruházások 2012 első negyedévében visszaestek az előző negyedévhez képest, sőt 2011 decembere óta az ipari termelés növekedése is jóval kisebb, mint korábban volt. (Ld. diagramok) 

Csapdahelyzetben a görög belpolitika

A legutóbbi választásokon a görög polgárok demonstrálták: ellenállnak a rájuk nehezedő, számukra immár elviselhetetlen megszorításokat követelő európai nyomásnak. Ezzel a görögök, történelmük során nem először, egy szűk szorosban veszik fel a küzdelmet az elkerülhetetlen ellen. 

Görögországot mentették meg?

Görögországot 2012 márciusában – úgy tűnik - újra megmentették. (Már ha igaz a hír, merthogy arról is szólnak hírek, hogy a privátbefektetők mégsem elegendő mértékben hajlandók leírni a görög adósságokat.) Problémái ezzel azonban nem oldódtak meg, mert nem magából Görögországból, hanem annak a világgazdaságban betöltött helyéből fakadnak. A görög válság messze nem egyszerűen a költségvetési hanyagság következménye, hanem a tőkefelhalmozás világméretű válságáé, amelyet a félperifériás helyzetű országban az euró katalizált és eszkalált.

Görögország és a villamos

Görögország ügye még a davosi világgazdasági fórumon is előkelő helyen szerepelt. James Gorman, A Morgan Stanley elnöke azt nyilatkozta, a világgazdaság kulcskérdése, hogy a görög „ragály” ne terjedjen át az eurózónára. „Bárcsak magunk mögött hagyhatnánk Görögországot” – mondta és a felvásárlások és fúziók valamint a részvénykibocsátások  folyamatában látta a kilábalás lehetőségét.

Sex and world politics

Standing accused of sexual offenses, Dominique Strauss-Kahn (DSK) resigned a few weeks ago as the IMF's Managing Director.  In this way, sex has become the determining factor of the world's policy-making, adding uncertainty to the outcome of the IMF's management re-organisation, already started at the time of DSK. Indeed, the vital question resulting from the change of IMF's managing director, is when the interests of the developed countries will be  relieved of the institution’s leadership position. Will the IMF's management be more balanced, reflecting changed global power relations, and will its policy change accordingly? If so, what will happen to the role of the dollar and the euro as reserve currencies, together with the U.S. and Europe's global economic weight. Will the emerging regions, especially China, gain greater influence in the institution?

Situation euros(c)eptique

Le sepsis démarre par une inflammation dans un point précis du corps, en se développant il envahit d’autres organes, détruit leurs cellules, et avec forte fièvre et souffrance enfin il conduit à la mort du malade. L’inflammation originale sur le corps de l’euro est la Grèce, mail l’agent pathogène n’est pas elle.

A válság anatómiájához – Írország prizmáján keresztül

Félperifériás gazdaságként Írország a működőtőkeimport révén függő módon, de sikeresen ágyazódott be a neoliberális globalizáció menetébe, és ezért következetesen végigjárta azt az utat, amely a válsághoz vezetett. Ha úgy tetszik „klasszikus” válságciklust írt le, ami a végén szükségképpen pénzügyi válságként tört a felszínre. Közben azonban növelte a munkavállalóknak juttatott rész (a bérek, illetve a teljes munkakompenzáció valamint a szociális juttatások) arányát a GDP-ben. Hasonlóképpen tett Görögország és Portugália is, míg Spanyolország e rátákat ugyan nem növelte, viszont 2003 után kevésbé csökkentette, mint a sikeres gazdaságok, például Németország, Ausztria, Luxemburg vagy Belgium. Ezzel a négy félperifériás európai ország relatív versenyképességi pozíciója romlott, amit nem tudtak valutájuk értékének változtatásával kompenzálni. Mai válságuk oka tehát a félperifériás, függő helyzet, a versenyképesség rovására tett jóléti engedmények és az euró. Mindezt megfejeli a válságkezelés, amely a belföldi kereslet szűkítésével a korábbi pályára való visszaállást célozza, tehát csak újraindít egy újabb válságig vezető kört. A cikk mindezt a négy közül a legversenyképesebb hírében álló Írország példáján mutatja be közelebbről.

A válság anatómiájához – Görögország esete

Az Unió perifériális gazdaságai bajban vannak. Görögország az államcsőd szélén áll, de a többi sincs nagyon távol attól.

Mi az oka ennek a mizériának? Mindenekelőtt Görögország esete izgatja a világ dolgait megérteni szándékozókat, pedig bármennyire is sok sajátos vonást mutatnak az egyes országok, a magyarázó okok az általánosban keresendők.

Eurosz(k)epszis

A szepszis kezdetben a test valamely részének gyulladásaként jelentkezik, de lassan átterjed az egész szervezetre, lebontja annak sejtjeit, és végül magas láz és szenvedés közepette a beteg halálához vezet. A kezdeti gyulladás az euró testén Görögország, de a kórokozó nem ő maga.

Az euró és a vörösiszap

„A "múltba néző" műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja - a felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel [tehát utólag, a katasztrófa bekövetkezte után – A. A.] ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére.” – szól az MTI híre. A katasztrófa akkor következett be, amikor a gátra terhelődő nyomás meghaladta a gát ellenálló képességét. Ha évekkel ezelőtt nyilvánosan megvitatták volna az esetet, bizonyára sokan érveltek volna amellett, hogy a süllyedés nem okoz problémát, de abban talán a legtöbben egyetértettek volna, hogy a süllyedés a rendszer objektív folyamata, rejtett, de tudományosan megismerhető és felfedhető erők játéka, amivel foglalkozni kell.