Európa, vigyázz!

Új korszak kezdődött. 2015 júliusának elején bebizonyosodott, hogy a globális tőkeérdeken kívül nincs helye más társadalmi érdeknek Európában. A görög gazdaság az elmúlt 5 évben 25 százalékkal zsugorodott, nagyrészt a hitelezői által ráerőltetett recessziós gazdaságpolitika következtében. A bérek 30 százalékkal csökkentek, a görögök 48 százaléka mára a 2008-as szegénységi küszöb alatt él. Ezzel az országgal szemben azonban gazdasági és politikai szövetségesei, az eurózóna, nem adták meg a gyengéknek és elesetteknek járó „európai” elbánást. Sőt, kiszolgáltatottságát az ország lakossága által előállított termelőeszközök (kikötők, repülőterek, áramszolgáltató) magánkézbe adására akarják felhasználni. Mire számíthatnak ezentúl Európa bármely nemzetének elesettjei, a szegények, a gyermekek, az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők?

Görögország lehet Európa megmentője

A kontinens a görögöktől kapta nevét és kultúráját, amelyen felvirágozhatott. A mára alaposan megfogyatkozott szépségű Európába a görögök most új életet lehelhetnek…

A piaci verseny a maga természeténél fogva az egyenlőtlenségek növekedése irányába hat. Az eurózóna, mint bármely közös valutarendszer az aranystandard óta, halálra ítéltetett, hacsak a közös valutaövezetből elsősorban profitáló fejlettebb, gazdagabb (a kevésbé fejlettekből is gazdagadó) országok nem hajlandók visszaosztani jövedelmükből az elmaradottabbak gazdasági-intézményi fejlesztésére. Ezt a problémát a kapitalizmus működése elkerülhetetlenül felveti. Bukás vár arra az uralkodóra, aki a realitásokkal való szembenézés helyett a rossz hír hozóját okolja és bünteti a bajokért. Ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, akkor talán Spanyolország vagy Portugália játszaná el azt a szerepet, amit a történelem a jelen helyzetben Görögországra osztott.

Ciprus az EU élén: kicsi a bors, de erős?

2012 második felében, tehát néhány nap múlva, Ciprus veszi át az EU soros elnökségét fél évre. Ideje hát, hogy szóljunk néhány szót az Unió legdélibb kis államáról.

Mi függ a görög választásoktól?

Röviden: semmi. Persze ezt hosszabban is el lehet mondani.

A néhány nap múlva (június 17-én) zajló görög választásokkal kapcsolatban most mindenki azt latolgatja, vajon olyan kormánykoalíciót segítenek-e hatalomra a választók, amelyik hajlandó teljesíteni az EU által előírt megszorításcsomagot (Új Demokrácia, Pánhellén Szocialista Mozgalom - Paszok), vagy kormányképes erővé avanzsálják a szerződést elutasító radikális baloldali gyűjtőpártot, a Szürizát. Pedig akármilyen kormány kerül is hatalomra, mindegyik meg akar majd egyezni az EU-val. A különbség annyi, hogy a Szüriza radikálisabban áll ki a növekedés és a megszorítások enyhítése mellett, mint a többi párt. 

Európa három hónapja

Európa vezetői igen vészterhes napokat élnek. Alig könnyebbülhettek meg, hogy Írországban az eurózóna szempontjából sikeresen zajlott le a népszavazás a stabilitási egyezményről (a választópolgárok felének 60 %-a, tehát az összes választópolgár 30 %-a szavazott igennel), máris újabb és újabb megpróbáltatások elé néznek. Spanyolország egyre közelebb van a fizetésképtelenséghez, közelednek a görög választások, Olaszország adóssága eléri GDP-jének 120 %-át, és mindeközben Európában a gazdasági növekedésnek még a jelei sem látszanak. Németországot kivéve, amely azonban úgyszintén nem függetlenítheti magát az európai gazdaságtól: a német beruházások 2012 első negyedévében visszaestek az előző negyedévhez képest, sőt 2011 decembere óta az ipari termelés növekedése is jóval kisebb, mint korábban volt. (Ld. diagramok) 

Lehet-e politikai feltételeket szabni egy hitelkérelemnek?

Az Európai Unió súlyos kérdés előtt áll: továbbfejlődik-e, vagy a szétesik. E kérdés nem pusztán a mai világgazdasági válság következménye – már csak azért sem, mert e válság sem „véletlen” – hanem magának az integrációnak, a globális tőkegazdaság fejlődésének ellentmondásos természetéből következik.

Ez a fejlődés a gazdasági integráción keresztül a politikai integráció felé mutat. Az Unió szellemi atyjának nevezett Jean Monnet az Amerikai Egyesült Államokról vette a mintát, bár nem sokkal halála előtt maga is lemondott arról, hogy e minta átültethető Európára.

Sex and world politics

Standing accused of sexual offenses, Dominique Strauss-Kahn (DSK) resigned a few weeks ago as the IMF's Managing Director.  In this way, sex has become the determining factor of the world's policy-making, adding uncertainty to the outcome of the IMF's management re-organisation, already started at the time of DSK. Indeed, the vital question resulting from the change of IMF's managing director, is when the interests of the developed countries will be  relieved of the institution’s leadership position. Will the IMF's management be more balanced, reflecting changed global power relations, and will its policy change accordingly? If so, what will happen to the role of the dollar and the euro as reserve currencies, together with the U.S. and Europe's global economic weight. Will the emerging regions, especially China, gain greater influence in the institution?

Situation euros(c)eptique

Le sepsis démarre par une inflammation dans un point précis du corps, en se développant il envahit d’autres organes, détruit leurs cellules, et avec forte fièvre et souffrance enfin il conduit à la mort du malade. L’inflammation originale sur le corps de l’euro est la Grèce, mail l’agent pathogène n’est pas elle.

A válság anatómiájához – Görögország esete

Az Unió perifériális gazdaságai bajban vannak. Görögország az államcsőd szélén áll, de a többi sincs nagyon távol attól.

Mi az oka ennek a mizériának? Mindenekelőtt Görögország esete izgatja a világ dolgait megérteni szándékozókat, pedig bármennyire is sok sajátos vonást mutatnak az egyes országok, a magyarázó okok az általánosban keresendők.

Eurosz(k)epszis

A szepszis kezdetben a test valamely részének gyulladásaként jelentkezik, de lassan átterjed az egész szervezetre, lebontja annak sejtjeit, és végül magas láz és szenvedés közepette a beteg halálához vezet. A kezdeti gyulladás az euró testén Görögország, de a kórokozó nem ő maga.