Európa, vigyázz!

Új korszak kezdődött. 2015 júliusának elején bebizonyosodott, hogy a globális tőkeérdeken kívül nincs helye más társadalmi érdeknek Európában. A görög gazdaság az elmúlt 5 évben 25 százalékkal zsugorodott, nagyrészt a hitelezői által ráerőltetett recessziós gazdaságpolitika következtében. A bérek 30 százalékkal csökkentek, a görögök 48 százaléka mára a 2008-as szegénységi küszöb alatt él. Ezzel az országgal szemben azonban gazdasági és politikai szövetségesei, az eurózóna, nem adták meg a gyengéknek és elesetteknek járó „európai” elbánást. Sőt, kiszolgáltatottságát az ország lakossága által előállított termelőeszközök (kikötők, repülőterek, áramszolgáltató) magánkézbe adására akarják felhasználni. Mire számíthatnak ezentúl Európa bármely nemzetének elesettjei, a szegények, a gyermekek, az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők?

Görögország lehet Európa megmentője

A kontinens a görögöktől kapta nevét és kultúráját, amelyen felvirágozhatott. A mára alaposan megfogyatkozott szépségű Európába a görögök most új életet lehelhetnek…

A piaci verseny a maga természeténél fogva az egyenlőtlenségek növekedése irányába hat. Az eurózóna, mint bármely közös valutarendszer az aranystandard óta, halálra ítéltetett, hacsak a közös valutaövezetből elsősorban profitáló fejlettebb, gazdagabb (a kevésbé fejlettekből is gazdagadó) országok nem hajlandók visszaosztani jövedelmükből az elmaradottabbak gazdasági-intézményi fejlesztésére. Ezt a problémát a kapitalizmus működése elkerülhetetlenül felveti. Bukás vár arra az uralkodóra, aki a realitásokkal való szembenézés helyett a rossz hír hozóját okolja és bünteti a bajokért. Ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, akkor talán Spanyolország vagy Portugália játszaná el azt a szerepet, amit a történelem a jelen helyzetben Görögországra osztott.

Görög a görög válság

(48 órás sztrájk és utcai tüntetések közepette ma szavaz a görög parlament a bérből, fizetésből, nyugdíjból, segélyből élőket sújtó újabb 13,5 milliárd eurós megszorításokról.)

Görögország az eurózóna legsúlyosabb válságban lévő országa, szinte minden lényeges gazdasági mutatója a legrosszabb a 17 ország közül. A válság kirobbanása óta a görög GDP volumene 17,4 százalékkal esett vissza, 2013-ra 4 százalék körül lehet a csökkenés, és a növekedés 2014 előtt a legjobb esetben sem indul meg.

Levél Leonidász királynak

Kedves Leonidász király, napjaink ifjai által is csodált Oroszlán fia!

Éppen 2492 éve, hogy szembenéztél a soknemzetiségű perzsa birodalom uralkodójának, Xerxésznek hatalmas hadával, amit a biztos halál tudatában igyekeztél feltartóztatni a görögök védelmében. (Kevesen mondhatják el magukról, hogy nemes tettük miatt nevük ily sokáig fennmaradt.)

Azóta sok forró víz kibugyogott Thermopüla kénes forrásán. 

Mi függ a görög választásoktól?

Röviden: semmi. Persze ezt hosszabban is el lehet mondani.

A néhány nap múlva (június 17-én) zajló görög választásokkal kapcsolatban most mindenki azt latolgatja, vajon olyan kormánykoalíciót segítenek-e hatalomra a választók, amelyik hajlandó teljesíteni az EU által előírt megszorításcsomagot (Új Demokrácia, Pánhellén Szocialista Mozgalom - Paszok), vagy kormányképes erővé avanzsálják a szerződést elutasító radikális baloldali gyűjtőpártot, a Szürizát. Pedig akármilyen kormány kerül is hatalomra, mindegyik meg akar majd egyezni az EU-val. A különbség annyi, hogy a Szüriza radikálisabban áll ki a növekedés és a megszorítások enyhítése mellett, mint a többi párt. 

Európa három hónapja

Európa vezetői igen vészterhes napokat élnek. Alig könnyebbülhettek meg, hogy Írországban az eurózóna szempontjából sikeresen zajlott le a népszavazás a stabilitási egyezményről (a választópolgárok felének 60 %-a, tehát az összes választópolgár 30 %-a szavazott igennel), máris újabb és újabb megpróbáltatások elé néznek. Spanyolország egyre közelebb van a fizetésképtelenséghez, közelednek a görög választások, Olaszország adóssága eléri GDP-jének 120 %-át, és mindeközben Európában a gazdasági növekedésnek még a jelei sem látszanak. Németországot kivéve, amely azonban úgyszintén nem függetlenítheti magát az európai gazdaságtól: a német beruházások 2012 első negyedévében visszaestek az előző negyedévhez képest, sőt 2011 decembere óta az ipari termelés növekedése is jóval kisebb, mint korábban volt. (Ld. diagramok) 

Az új választások előtt egyre népszerűbb görög Szüriza programja

A görög radikális baloldali szövetség, amely a május 6-i választásokon 17 %-ot kapott, a közvélemény kutatások szerint a következő, 2012 június közepi választásokon a legtöbb szavazatra számíthat. 

Erre a választásra tekintettel a Szüriza részletesebb, konkrétabb programot fogalmazott meg, mint a májusi választások előtt. Ezt a programot a hírek szerint június 1-én mutatják be a nagyközönségnek.

Csapdahelyzetben a görög belpolitika

A legutóbbi választásokon a görög polgárok demonstrálták: ellenállnak a rájuk nehezedő, számukra immár elviselhetetlen megszorításokat követelő európai nyomásnak. Ezzel a görögök, történelmük során nem először, egy szűk szorosban veszik fel a küzdelmet az elkerülhetetlen ellen. 

Görögországot mentették meg?

Görögországot 2012 márciusában – úgy tűnik - újra megmentették. (Már ha igaz a hír, merthogy arról is szólnak hírek, hogy a privátbefektetők mégsem elegendő mértékben hajlandók leírni a görög adósságokat.) Problémái ezzel azonban nem oldódtak meg, mert nem magából Görögországból, hanem annak a világgazdaságban betöltött helyéből fakadnak. A görög válság messze nem egyszerűen a költségvetési hanyagság következménye, hanem a tőkefelhalmozás világméretű válságáé, amelyet a félperifériás helyzetű országban az euró katalizált és eszkalált.

Görögország és a villamos

Görögország ügye még a davosi világgazdasági fórumon is előkelő helyen szerepelt. James Gorman, A Morgan Stanley elnöke azt nyilatkozta, a világgazdaság kulcskérdése, hogy a görög „ragály” ne terjedjen át az eurózónára. „Bárcsak magunk mögött hagyhatnánk Görögországot” – mondta és a felvásárlások és fúziók valamint a részvénykibocsátások  folyamatában látta a kilábalás lehetőségét.

Görögország - megszorítások

A média olyan szenzációként ad hírt a megszorításokat tartalmazó 2012-es görög költségvetés december 6-i parlamenti elfogadásáról, mintha az meglepő volna. Pedig az eredmény már azóta borítékolva van, amióta a parlamenti pártok összezárták soraikat a programról tartandó népszavazás elkerülése végett, és november 11-én egy brüsszeli technokratát emeltek a görög kormány élére az örökké mosolygós egykori ECB-alelnök Lukasz Papademosz személyében. Papademosz 1994 és 2002 májusa között a görög jegybak elnöke is volt.

A válság anatómiájához – Görögország esete

Az Unió perifériális gazdaságai bajban vannak. Görögország az államcsőd szélén áll, de a többi sincs nagyon távol attól.

Mi az oka ennek a mizériának? Mindenekelőtt Görögország esete izgatja a világ dolgait megérteni szándékozókat, pedig bármennyire is sok sajátos vonást mutatnak az egyes országok, a magyarázó okok az általánosban keresendők.