Ifjúsági munkanélküliség és alapjövedelem

Korunk egyik égető problémája, amely az utóbbi években az Európai Unió figyelmét is kivívta, a fiatalok nagyarányú munkanélkülisége. A téma azért tarthat számot sokak érdeklődésére, mert egyfelől gyermekeinkről van szó, ami a társadalom felnőtt tagjaiból anyai/apai érzéseket vált ki, másfelől, mert a jövőt képviselő generációt érinti, és a jövőhöz mindenkinek jeles érzelmei (reményei vagy aggodalmai) fűződnek. Végül – e kettő ötvözeteként – azért, mert a ma ifjúságának feladata lesz, hogy majdan eltartsa a ma felnőttjeit. Van azonban egy kis bökkenő ez utóbbi megfontolással.

Görög a görög válság

(48 órás sztrájk és utcai tüntetések közepette ma szavaz a görög parlament a bérből, fizetésből, nyugdíjból, segélyből élőket sújtó újabb 13,5 milliárd eurós megszorításokról.)

Görögország az eurózóna legsúlyosabb válságban lévő országa, szinte minden lényeges gazdasági mutatója a legrosszabb a 17 ország közül. A válság kirobbanása óta a görög GDP volumene 17,4 százalékkal esett vissza, 2013-ra 4 százalék körül lehet a csökkenés, és a növekedés 2014 előtt a legjobb esetben sem indul meg.

Kit szolgáljon a közgazdaságtan?

(Megjelent: Népszabadság, 2012. augusztus 30.)

Vita bontakozott ki a Népszabadság hasábjain a magyar gazdaság fejlesztésének mikéntjéről, valójában azonban a közgazdaságtan „ortodox” tételeiről, jelezve azok beindult erózióját. A lényegében neoliberális (a tőke és a piac mindenhatóságában hívő, legfeljebb a fizetőképes keresletet és pénzkínálatot szabályozó) elmélet és a nem-neoliberális („humanista”, az igazságosság és méltányosság alapján az államot és az emberi közösségeket is a gazdálkodás aktív alanyának és céljának tekintő) nézőpont ütközik.

Levél Leonidász királynak

Kedves Leonidász király, napjaink ifjai által is csodált Oroszlán fia!

Éppen 2492 éve, hogy szembenéztél a soknemzetiségű perzsa birodalom uralkodójának, Xerxésznek hatalmas hadával, amit a biztos halál tudatában igyekeztél feltartóztatni a görögök védelmében. (Kevesen mondhatják el magukról, hogy nemes tettük miatt nevük ily sokáig fennmaradt.)

Azóta sok forró víz kibugyogott Thermopüla kénes forrásán. 

Ciprus az EU élén: kicsi a bors, de erős?

2012 második felében, tehát néhány nap múlva, Ciprus veszi át az EU soros elnökségét fél évre. Ideje hát, hogy szóljunk néhány szót az Unió legdélibb kis államáról.

Mi függ a görög választásoktól?

Röviden: semmi. Persze ezt hosszabban is el lehet mondani.

A néhány nap múlva (június 17-én) zajló görög választásokkal kapcsolatban most mindenki azt latolgatja, vajon olyan kormánykoalíciót segítenek-e hatalomra a választók, amelyik hajlandó teljesíteni az EU által előírt megszorításcsomagot (Új Demokrácia, Pánhellén Szocialista Mozgalom - Paszok), vagy kormányképes erővé avanzsálják a szerződést elutasító radikális baloldali gyűjtőpártot, a Szürizát. Pedig akármilyen kormány kerül is hatalomra, mindegyik meg akar majd egyezni az EU-val. A különbség annyi, hogy a Szüriza radikálisabban áll ki a növekedés és a megszorítások enyhítése mellett, mint a többi párt. 

Európa három hónapja

Európa vezetői igen vészterhes napokat élnek. Alig könnyebbülhettek meg, hogy Írországban az eurózóna szempontjából sikeresen zajlott le a népszavazás a stabilitási egyezményről (a választópolgárok felének 60 %-a, tehát az összes választópolgár 30 %-a szavazott igennel), máris újabb és újabb megpróbáltatások elé néznek. Spanyolország egyre közelebb van a fizetésképtelenséghez, közelednek a görög választások, Olaszország adóssága eléri GDP-jének 120 %-át, és mindeközben Európában a gazdasági növekedésnek még a jelei sem látszanak. Németországot kivéve, amely azonban úgyszintén nem függetlenítheti magát az európai gazdaságtól: a német beruházások 2012 első negyedévében visszaestek az előző negyedévhez képest, sőt 2011 decembere óta az ipari termelés növekedése is jóval kisebb, mint korábban volt. (Ld. diagramok)