Európa, vigyázz!

Új korszak kezdődött. 2015 júliusának elején bebizonyosodott, hogy a globális tőkeérdeken kívül nincs helye más társadalmi érdeknek Európában. A görög gazdaság az elmúlt 5 évben 25 százalékkal zsugorodott, nagyrészt a hitelezői által ráerőltetett recessziós gazdaságpolitika következtében. A bérek 30 százalékkal csökkentek, a görögök 48 százaléka mára a 2008-as szegénységi küszöb alatt él. Ezzel az országgal szemben azonban gazdasági és politikai szövetségesei, az eurózóna, nem adták meg a gyengéknek és elesetteknek járó „európai” elbánást. Sőt, kiszolgáltatottságát az ország lakossága által előállított termelőeszközök (kikötők, repülőterek, áramszolgáltató) magánkézbe adására akarják felhasználni. Mire számíthatnak ezentúl Európa bármely nemzetének elesettjei, a szegények, a gyermekek, az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők?

Görögország lehet Európa megmentője

A kontinens a görögöktől kapta nevét és kultúráját, amelyen felvirágozhatott. A mára alaposan megfogyatkozott szépségű Európába a görögök most új életet lehelhetnek…

A piaci verseny a maga természeténél fogva az egyenlőtlenségek növekedése irányába hat. Az eurózóna, mint bármely közös valutarendszer az aranystandard óta, halálra ítéltetett, hacsak a közös valutaövezetből elsősorban profitáló fejlettebb, gazdagabb (a kevésbé fejlettekből is gazdagadó) országok nem hajlandók visszaosztani jövedelmükből az elmaradottabbak gazdasági-intézményi fejlesztésére. Ezt a problémát a kapitalizmus működése elkerülhetetlenül felveti. Bukás vár arra az uralkodóra, aki a realitásokkal való szembenézés helyett a rossz hír hozóját okolja és bünteti a bajokért. Ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, akkor talán Spanyolország vagy Portugália játszaná el azt a szerepet, amit a történelem a jelen helyzetben Görögországra osztott.

Adalék a globális kapitalizmus és a magyar felzárkózás kérdéséhez

(Ez a cikk, kissé rövidebb változatban a Népszabadság 2007. február 23-i számában jelent meg. Ma már nem található a NoL archívumában sem, holott Marosán György cikke, amelyre válaszként született, a mai napig elérhető. Gondoltam, ez se enyésszen el.)

A mi bőrünkre…

 

Úgy tűnik, hogy aki ma Magyarországon hatalmon van, hatalomra tör, vagy a hatalomhoz dörgölőzik, annak az ország 1945-89 közti történelmét „kisiklásként”, a világ „szerencsésebb” részének történelmét pedig diadalmenetként kell értékelnie. A körültekintő elemzést azonban nem lenne szabad megkerülni. Még a politikában sem, ami kétségtelenül nagyon nehéz és bonyolult mesterség, annyira azonban mégsem különbözhet más szakmáktól, hogy hamis diagnózisból kiindulva is siker koronázza.