Hol a válság – ki fizet, és főleg miből?

A válsággal és „kezelésével” kapcsolatban ma a vezető szemlélet az, hogy az embereknek le kell nyelni a megszorításokat, vagyis csökkenteni a bérből, fizetésből és segélyből élők életszínvonalát, mert túlköltekeztek, és az állam bevételei nem elegendők ezekre a „luxus”-kiadásokra. A homlok egyenesen ellenkező, de – legalábbis a főáramú médiában – kisebbségi nézet szerint a luxusfogyasztást kell csökkenteni, meg kell szorítani a profitot, ne éljen sokszorosan jobban a társadalom törpe kisebbsége, mint a többség.

Sex and world politics

Standing accused of sexual offenses, Dominique Strauss-Kahn (DSK) resigned a few weeks ago as the IMF's Managing Director.  In this way, sex has become the determining factor of the world's policy-making, adding uncertainty to the outcome of the IMF's management re-organisation, already started at the time of DSK. Indeed, the vital question resulting from the change of IMF's managing director, is when the interests of the developed countries will be  relieved of the institution’s leadership position. Will the IMF's management be more balanced, reflecting changed global power relations, and will its policy change accordingly? If so, what will happen to the role of the dollar and the euro as reserve currencies, together with the U.S. and Europe's global economic weight. Will the emerging regions, especially China, gain greater influence in the institution?

Sexualité et politique mondiale

Il y a quelques semaines l’accusé de crimes sexuels Dominique Strauss-Kahn (DSK)  a résigné ses fonctions de directeur d’FMI. Ainsi la sexualité est devenue le formateur de la politique mondiale, car la question est ouverte sur le sort des réarrangements commencés à l’ère de DSK dans la direction de l’ FMI.  En effet dans le ménage de l’IMF c’est une vraie question et non indépendante du changement de directeur : quand se relèvent  les intérêts de pays développés au poste de dirigeant de cet établissement. Devient la direction de l’FMI plus équilibrée en reflétant les rapports des forces globaux changés, change-t-elle de sa politique conformément  à cela ? Si oui, qu’est ce qui se passera quant au rôle de devise en réserve de dollar et d’euro  et aussi quant au poids des USA et d’Europe dans l’économie mondiale ?  Est-ce que les régions, avant tout la Chine  auront une influence plus grande dans cette institution ?

Situation euros(c)eptique

Le sepsis démarre par une inflammation dans un point précis du corps, en se développant il envahit d’autres organes, détruit leurs cellules, et avec forte fièvre et souffrance enfin il conduit à la mort du malade. L’inflammation originale sur le corps de l’euro est la Grèce, mail l’agent pathogène n’est pas elle.

A válság anatómiájához – Írország prizmáján keresztül

Félperifériás gazdaságként Írország a működőtőkeimport révén függő módon, de sikeresen ágyazódott be a neoliberális globalizáció menetébe, és ezért következetesen végigjárta azt az utat, amely a válsághoz vezetett. Ha úgy tetszik „klasszikus” válságciklust írt le, ami a végén szükségképpen pénzügyi válságként tört a felszínre. Közben azonban növelte a munkavállalóknak juttatott rész (a bérek, illetve a teljes munkakompenzáció valamint a szociális juttatások) arányát a GDP-ben. Hasonlóképpen tett Görögország és Portugália is, míg Spanyolország e rátákat ugyan nem növelte, viszont 2003 után kevésbé csökkentette, mint a sikeres gazdaságok, például Németország, Ausztria, Luxemburg vagy Belgium. Ezzel a négy félperifériás európai ország relatív versenyképességi pozíciója romlott, amit nem tudtak valutájuk értékének változtatásával kompenzálni. Mai válságuk oka tehát a félperifériás, függő helyzet, a versenyképesség rovására tett jóléti engedmények és az euró. Mindezt megfejeli a válságkezelés, amely a belföldi kereslet szűkítésével a korábbi pályára való visszaállást célozza, tehát csak újraindít egy újabb válságig vezető kört. A cikk mindezt a négy közül a legversenyképesebb hírében álló Írország példáján mutatja be közelebbről.

A válság anatómiájához – Görögország esete

Az Unió perifériális gazdaságai bajban vannak. Görögország az államcsőd szélén áll, de a többi sincs nagyon távol attól.

Mi az oka ennek a mizériának? Mindenekelőtt Görögország esete izgatja a világ dolgait megérteni szándékozókat, pedig bármennyire is sok sajátos vonást mutatnak az egyes országok, a magyarázó okok az általánosban keresendők.

A magyar kormány nyugdíjtervezete 2011 – a neoliberalizmus győzelme

A kormány 2010-ben államosította a magánnyugdíj-pénztárakat, mondván, hogy a bizonytalanból a biztos, szolidaritás alapú rendszerbe vezeti vissza az embereket. Mint Selmeczi Gabriella 2010 novemberében az InfoRádiónak elmondta: „szolidaritás alapú lesz a nyugdíjrendszer … a kormány választási lehetőséget kínál … az állami rendszer a szolidaritáson alapul, azaz, aki ezt választja, az lesz jogosult majd állami nyugdíjra. Akik maradnak a magánnyugdíj pénztári rendszerben, azok az új rendszer létrejöttével elveszítik az állami nyugdíjra szóló jogosultságukat. Tudni kell, hogy az eddigi vegyes nyugdíjrendszer 75 százalék állami, 25 százalék magánnyugdíjon alapult. Az állami rendszerben is lesz egyéni számla... de ez csak nyilvántartási célú, és nyugdíj-megállapítási szabályok nem változnak. Az így megszerzett nyugdíj-jog örökölhető lesz a házastársnak, gyermekek esetében marad az árvaellátás rendszere.”