A belga-német-francia film, amelyet Raoul Peck rendezett, Marx 20-as éveiből villant fel epizódokat, s a Kommunista
Kiáltvánnyal zárul. Ekkor Marx 30 éves, három gyermek apja.
Marx már 17 évesen a bonni, majd
a berlini egyetem állam- és jogtudományi szakos hallgatója volt. A démokritoszi és epikuroszi
természetfilozófia különbsége című doktori disszertációját húszas éveinek
elején, 1839–41-ben írta, s így már 23 évesen a filozófia doktorának mondhatta
magát.
Ezt követőn a kölni Rheinische Zeitung szerkesztőjeként
jeleskedett, aminek következményeként 1843 januárjában a porosz hatóságok
betiltották a lapot. Marx ezután Párizsban, Brüsszelben, majd egy a rövid ideig
ismét Kölnben élt (megalapítva a Neue
Rheinische Zeitungot, amely
szintén rövid életűnek bizonyult), ahonnan előbb Párizsba, majd onnan is
kiutasíttatva, Londonba kényszerült. Ezekben a forradalmi fellendülést is hozó
években, 1843 és 1849 között, a dialektikus materializmus alapjainak és a
kommunista mozgalom elméletének kidolgozása mellett már hozzálátott a politikai
gazdaságtan tanulmányozásához és saját gazdasági tanainak kifejtéséhez is. E
korszakát – a Kommunista Kiáltványon kívül – többek között A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés, A zsidókérdéshez, a Gazdasági-filozófiai
kéziratok, A német ideológia
(amit Engelsszel közösen írt), valamint a Tézisek
Feuerbachról, A filozófia nyomorúsága
és a Bérmunka és tőke című munkái
jellemzik.
