Az új választások előtt egyre népszerűbb görög Szüriza programja

A görög radikális baloldali szövetség, amely a május 6-i választásokon 17 %-ot kapott, a közvélemény kutatások szerint a következő, 2012 június közepi választásokon a legtöbb szavazatra számíthat. 

Erre a választásra tekintettel a Szüriza részletesebb, konkrétabb programot fogalmazott meg, mint a májusi választások előtt. Ezt a programot a hírek szerint június 1-én mutatják be a nagyközönségnek.

Az olasz kommunista párt, a Partito della Rifondazione Comunista hírlevelében azonban már most olvasható, és Gaither Stewart, az amerikai származású, Olaszországban élő újságíró jóvoltából már angolul is elérhető. A Szüriza eredeti 10 programpontja görögül itt, angolul itt olvasható.

Mindez alapján az alábbiakban összefoglaljuk, mit kínál a Szüriza.

Általában a termelés új módjáról, az emberek összefogásáról, szocializmusról és közvetlen demokráciáról, mindenki számára társadalmi védőernyőt kínáló ellátórendszerekről, békés, együttműködő külpolitikáról szól a Szüriza programja. A tulajdonviszonyokban is változtatásokat hirdet, a közvetlen népi ellenőrzés alatt álló állami tulajdon erősítésével, tervezéssel, a magántulajdon és a profit háttérbe szorításával:

1           Védőernyőt a társadalom fölé a válság ellen

Garantált minimáljövedelem vagy munkanélküliségi segély, ingyenes egészségügyi ellátás, társadalombiztosítás, lakhatás, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, eladósodott családok terheinek enyhítése, árkontroll, ár- és áfa-csökkentés, különösen az alapvető szükségleti cikkek esetében. A kormány-, bank- és egyházi épületeknek hajléktalanok elszállásolására való hasznosítása. A jelzáloghitelek törlesztésének 30 %-os szubvencionálása azon családok esetében, akik nem tudják fizetni.

2           Az állami adósságteher megszűntetése

Azonnali moratórium az állami adósságtörlesztésre, amíg a gazdasági növekedés vissza nem tér, és a foglalkoztatási helyzet nem javul. Tárgyalások az adósság eltörléséről. A fennmaradó adósság törlesztésének újratárgyalása, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz kötése. Az Európai Központi Bank szerepének radikális megváltoztatása, hogy a Bank az állami beruházások finanszírozására vegyen irányt. Európai mechanizmus az államadósságok kezelésére, a spekulációs banki tevékenységek betiltása, páneurópai adó a vagyonokra, a pénzügyi tranzakciókra és a profitokra.

3           A jövedelmek újraelosztása

A görög adóbehajtás újjászervezése, az 500 ezer euró feletti jövedelmek 75 %-os megadóztatása, az adók és járulékok nemfizetése elleni harc, az offshore transzakciók betiltása. A pénzügyi tranzakciók megadózatása, speciális adó a luxuscikkekre. A banktitok és a tőkekimenekítés elleni küzdelem. A nagyvállalatok adószintjének megemelése az európai átlagra, az egyházak és a hajótulajdonosok adókedvezményeinek eltörlése. Új források szerzése az európai fejlesztési alapok hatékony kihasználása, a második világháborúban Németország által elvitt értékek visszaszerzése, valamint a hadikiadások drasztikus visszavágása révén (az Eurostat szerint 2010-ben a védelmi kiadások a kormányzati kiadások 4,3, a GDP 2,2 %-ával voltak egyenlők – A.A.)

4           A termelés, a társadalom és a környezet rekonstrukciója

A bankok és a stratégiai ágazatokban (vasút, légiközlekedés, posta, víz) lévő, a korábban privatizált vállalatok államosítása, társadalmi ellenőrzéssel és demokratikus tervezéssel történő működtetése, tevékenységüknek fejlesztési célok alá rendelése. A bankok feltőkésítésének azonnali leállítása. A magánkórházak államosítása, a magántőke kitiltása a nemzeti egészségügyből. A közszférában működő, vagy szövetkezeti kis- és középvállalatok védelme, konszolidálása. A fejlesztési stratégia ökológiai átalakítása, környezeti és a társadalmi szükségleteknek való alárendelése. A tudományos kutatás és a hatékony specializáció fejlesztése.

5           Stabil foglalkoztatás, tisztes bérek és társadalombiztosítás

A minimálbér felemelése a megszorítások előtti havi 750 eurós szintre (jelenleg 586 euró), a reálbérek 3 éven belüli megnövelése, a kollektív szerződések azonnali visszaállítása, a munkahelyek és munkaügyi szabályok védelme. Egyenlő bér a nőknek és férfiaknak, a prekárius (legrosszabb) munkafeltételű foglakoztatás korlátozása és a határozatlan munkaidejű szerződések támogatása, a részmunkaidős foglalkoztatottak munkaügyi védelmének növelése, az állami megrendeléseket teljesítő vállalatok fokozott munkaügyi ellenőrzése.

6           A demokrácia mélyítése

A nemzeti szuverenitás visszaállítása, a hatalomgyakorlás decentralizálása (erős helyi önkormányzatok), közvetlen demokrácia, a dolgozói/társadalmi kontroll minden szinten, harc a korrupció ellen. A választási rendszer megváltoztatása arányos rendszerre, vagyis a pártok a rájuk leadott szavazatok arányában részesüljenek a mandátumokból (jelenleg a választásokon a legtöbb szavazatot kapó párt 50 plusz képviselői helyet kap a görög parlamentben). Alkotmánymódosítással biztosítani az állam és az egyház szétválasztását, az oktatáshoz, egészséghez és tiszta környezethez való jogot. Népszavazás az uniós szerződésekről. A parlamenti képviselők privilégiumainak, a miniszterek mentelmi jogának eltörlése. Az állami adminisztráció demokratikus reformja a közszolgák aktív részvételével. Az Unió bevándorlást korlátozó menekültügyi szabályozásának (Dublin II. Regulation) eltörlése, a bevándorlók emberi jogainak biztosítása a menekülttáborokban, a családegyesítés elősegítése. A határőrség és a speciális rendfenntartó csapatok demilitarizálása. A maszkviselés és lőfegyver-alkalmazás megtiltása a rendőrségnek a demonstrációkon. A rendőrök kiképzésének megváltoztatása úgy, hogy abban kiemelt hangsúlyt kapjanak a szociális kérdések, a bevándorlás, a drog és társadalmi tényezők összefüggései. A drogfogyasztás büntetése helyett a drogkereskedelem elleni harc erősítése, a drogbetegekkel foglalkozó rehabilitációs központok anyagi támogatásának növelése.

7           Erős jóléti állam

A nyugdíjrendszer fokozatos átvezetése a háromoldalú finanszírozásból (állam, munkáltatók, munkavállalók) egy univerzális társadalombiztosítási rendszerbe. A munkanélküliségi ellátás növelése a (megelőző) bér 80 %-áig, garantált minimáljövedelem bevezetése, egységes társadalombiztosítási rendszer minden hátrányos helyzetű réteg számára. A munkanélkülieknek, a gyermeküket egyedül nevelőknek, az időseknek, rokkantaknak és jövedelem nélküli családoknak járó segélyek növelése.

8           Egészségügy

Az elbocsátások leállítása, az alapellátás integrált rendszerének kiépítése, a kórházak fejlesztése, ingyenes ellátás az ország minden lakosa számára, ingyenes gyógyszerellátás a kisnyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, tanulóknak és krónikus betegeknek. A közegészségügy finanszírozásának az európai átlagszintre emelése (az Eurostat becslése szerint a görög egészségügyi kiadások 2010-ben az európai átlagnak megfelelőek voltak, a GDP 7,5 %-át tették ki, az OECD adataiból viszont kiderül, hogy Görögországban az egészségügyre költött pénzeknek csak 60 %-a származik közfinanszírozásból, ami az EU15-ben a legalacsonyabb – A.A.), a közegészségügyi szolgáltatásokért fizetendő egyéni díjak eltörlése.

9           Az oktatás, kutatás, kultúra és sport védelme a megszorításoktól

Az oktatás infrastrukturális feltételeinek biztosítása, univerzális és ingyenes oktatás 14 éves (tehát 20 éves korig tartó), egyesített oktatási rendszerben. Egyetemi önkormányzat, az egyetemek akadémiai és köz-jellegének megőrzése.

10       Független, multidimenziós és békepárti külpolitika

A görög csapatok kivonása Afganisztánból és a Balkánról – egy görög katona se állomásozzon külföldön. Minden külföldi katonai bázis felszámolása Görögországban, kilépés a NATO-ból. Az Izraellel fennálló hadügyi kooperáció megszűntetése, az 1967-es határok szerinti palesztin állam létrehozásának támogatása. Ciprus újraegyesítésének elősegítése. Tartós egyezmény Törökországgal.
 

Tömören ennyi tehát a Szüriza programja. Érdemes mellé tenni a német kancellária minap a Der Spiegelben ismertetett, az európai növekedés támogatásáról szóló vitához szánt hatpontos programtervezetét, amely a válságban lévő euró-államokra, így Görögországra vonatkozóan is a következő szerkezeti reformokat írná elő.

• állami vállalatok privatizálása,
• a német Treuhand-hoz hasonló privatizációs ügynökségek felállítása, vagy a privatizációs alapok megerősítése,
• a munkaerőpiacnak a némethez hasonló átformálása (különös tekintettel a német duális képzési rendszerre, amelyben a szakiskolák hetente csak 1-2 nap elméleti oktatást, a vállalatok pedig 3-4 nap gyakorlati oktatást nyújtanak, így a gyermekek – szakmától függően – már 17-19 éves korukra gyakorlati tapasztalattal bíró szakmunkásokká válnak),
• az alacsonybérű foglalkoztatási szektorok támogatása,
• a vállalkozási szabadság növelése,
• speciális gazdasági zónák létesítése a válság sújtotta euró-tagországokban, ahova a külföldi beruházókat az adókedvezmények és a kevésbé szigorú előírások vonzzák.

Jól látható, hogy két gyökeresen eltérő szemléletmóddal van dolgunk: az egyik közvetlenül az emberek megélhetésének biztosításából indul ki, a másik a tőkeértékesülésből. Az elsőnél nyitott kérdés, hogyan teremtődik meg mindennek az anyagi fedezete, a másiknál nincs válasz arra, mitől lesz könnyebb az emberek élete. A 180 fokban ellentétes nézőpontok a hozzáadott érték bér és profit közti újraelosztásáról vallott ellentétes nézeteket jelenítik meg, implicite tartalmazva a hozzáadott érték termelésének módjára vonatkozó ellentétes nézeteket is. 

Nem görög-német vita ez, hanem Európa, sőt az egész globális kapitalizmus válságából kivezető lehetséges út történelmi dilemmája. 

2012. május 30.