Fordítás/Translation

Dear Visitor, you can read my blog articles on any language you want with the help of the Google Translator. Select the language on the right side in the "Translate" module.

Kedves Látogató, blogbejegyzéseimet lefordíthatja bármely nyelvre a Google Fordító segítségével. Válassza ki a nyelvet a jobb oldalon található "Translate" modulban.


2015. július 16., csütörtök

Európa, vigyázz!



Új korszak kezdődött. 2015 júliusának elején bebizonyosodott, hogy a globális tőkeérdeken kívül nincs helye más társadalmi érdeknek Európában. A görög gazdaság az elmúlt 5 évben 25 százalékkal zsugorodott, nagyrészt a hitelezői által ráerőltetett recessziós gazdaságpolitika következtében. A bérek 30 százalékkal csökkentek, a görögök 48 százaléka mára a 2008-as szegénységi küszöb alatt él. Ezzel az országgal szemben azonban gazdasági és politikai szövetségesei, az eurózóna, nem adták meg a gyengéknek és elesetteknek járó „európai” elbánást. Sőt, kiszolgáltatottságát az ország lakossága által előállított termelőeszközök (kikötők, repülőterek, áramszolgáltató) magánkézbe adására akarják felhasználni. Mire számíthatnak ezentúl Európa bármely nemzetének elesettjei, a szegények, a gyermekek, az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők?


A 2008-as világgazdasági és pénzügyi válságot nem Görögország okozta, és főként nem a görög nép. A felhalmozott adósság oka Görögországban és másutt az európai intézmények által fenntartott adórendszerekből fakadó adóelkerülés, a milliárdos vagyonok offshore-ban tartása feletti szemhunyás, a spekulációs pénzalapok és az önbeteljesítő jóslatokat adó hitelminősítők szabad működése, továbbá az, hogy a tőke évtizedek óta egyre kisebb mértékben fizeti meg a munkát a perifériákon és a centrum országokban is, ezért a keresletet csak hitelezéssel lehet fenntartani.

A válság terheit mégis a dolgozó vagy munkanélküli emberekre, nyugdíjasokra hárították, még azokban az országokban is, így például Írországban vagy Spanyolországban, amelyeket ma a „sikeres válságkezelés” példáiként emlegetnek. Ez a válságkezelés nincs tekintettel a múlt tanulságaira, hallani sem akar az első Nagy Válság és a II. világháború tapasztalatai által ihletett keynesi állami újraelosztásról, akár a legenyhébb szociáldemokrata célokról, de még csak a társadalom döntő többségének, a bérből, fizetésből, segélyből, nyugdíjból élőknek a legalapvetőbb létérdekeiről sem. Az Európai Unió sutba dobta deklarált értékeit, a szolidaritást, a jólétet, az emberi méltóságot és a békét. A rövidlátó, közvetlen anyagi érdekekért folyó harc szétfeszíti az európai kontinenst, súlyos ellentéteket szül országok között és országokon belül.

Európa – és a világ – országai és társadalmi csoportjai nem függetlenek egymástól. A társadalmak éppúgy, mint a világgazdaság, maguk hozzák létre az erőseket és a gyengéket, és ez a két pólus nem létezik egymás nélkül. A gyengék megsemmisítése gyengíti az erőseket is. Ezért az erősek diadala pirruszi győzelem.

Európa békéjének és népei méltó megélhetésének záloga az egyenlőtlenségek csökkentése. Ehhez elengedhetetlen, hogy a gazdagság legalább részben visszaáramoljon azokhoz, akiktől az utóbbi évtizedekben növekvő mértékben elvonták. Ennek a jogos igénynek a megtagadása, a legelesettebbek „móresre tanítása” a legszörnyűbb kifejleteket vetíti előre.

Thomas Mann szavaival: „Európa, vigyázz!”

7 megjegyzés:

  1. Végre már Keynes neve is elhangzott. Keynest AKARJUK és azt hogy az állam beruházzon!!! És nyomja az állam a deficitet és azt a jegybankja finanszírozza (ezért alapították, és nem azért h. magánbankok számlavezetője legyen). Ezt Akarjuk!!!! Micsoda hülyeség az h. a jegybank nem hitelezhet!!! A magánbank meg igen? Hogy van ez?

    VálaszTörlés
  2. Nagy szívesen elbeszélgetnék a "Tanárnővel" de úgy látom h. ez a blog is kihalt.

    VálaszTörlés
  3. Igen, kedves Toyoda Nagyúr :), sajnos nincs időm foglalkozni vele mostanság...

    VálaszTörlés
  4. Tisztelt Annamária! Már vagy tizedjére hallgatom meg a "válságról a Tilos rádióban c. előadását. A harmadik részben azt mondja (én is ezt vallom)hogy a 70-es évek óta csökken a bér aránya az GDP-ben és ez beleütközik a értékesítési láncolatába. Ez nekem azt jelenti h. a kereslet korlátos, hiányos. A Vígh László pedig azt magyarázza (és szerintem az is igaz) hogy a hogy a termelési mód modernizációja az élő munkaerőn hajtja végre a racionalizálást (csökkenti a munkaerőt), míg a régi termelőerők még mindig állnak. Akkor most a hiányos keresletre e kettő mechanizmus egyszerre hat? Szerintem igen. A másik dolog. Keynes is a hiányos keresletből indult ki.Szerintem azért mondta azt, hogy a kapitalizmusban a többletkibocsátást (legyen ez túltermelés) csak is inflációs hatások mellett lehet elfogyasztani. Be is idéznék: "jobb a járadékosok infláció okozta lassú eutanáziája, mint a defláció okozta tömeges munkanélküliség". Ha jól gondolom az egészet, akkor ezért van tiltva a jegybanki kötvényvásárlás az infláció miatt. Ebből meg azt a következtetést vonom le, hogy a deflációs politikát folytató nyugat, csak is a megtakarítók (járadékosok) érdekeit nézik és ezért szállnak síkra a stabil pénz mellett. Ellentét van a pénzforgalom (társadalmi össztermelés tükörképe) igénye és a megtakarítók felhalmozása között.

    VálaszTörlés
  5. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  6. Kedves Valaki (ez a látszólag japán név - Takeo Fujisawa - nyilvánvalóan álca, ami nekem nem tetszik, hiszen én vállalom magam, ön pedig nem), jól látja. Üdv: aa

    VálaszTörlés
  7. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés